Nőiség

Be kell vallanom, hogy hatottak rám ezek a boszniai nők. Amikor már ők is csak bevásárlási mámorban úsztak és szentül meg kellett ígérnem, hogy az utolsó nap is lerövidítjük a programot, hogy időben Budapestre érjünk és Váci utcázzanak, még Miskolcon elzúztunk a Miskolc Plazaba is. Két emeleten semmi. Mi a szart csináljak itt? Mindenki szétspriccelt. Gondoltam szagolgatok kölnit a Rossmanban, de idegbeteg pénztárosnőnek kell a kölnikkel is foglalkoznia és nyílvánvaló lett, hogy ez így nem fog menni. Meg kellene a másik 3 muskétásnak is valami ajándék, de mi...Dubravka MEXX Pure life kölni mintát kapott, abból én is kértem és lobogtatva a papírcsíkot, néha belenyomva orromba sétálgattam körbe-körbe a plázát. Gyuri, az idősb göndör kontyos alföldi buddha mindig azt mondta régebben, hogy ő itt a Plazakandúr. Egyszer csak ott molyolt előttem Rade, a benga nagy fél szemű trebinjei önkormányzatis. Belenyomtam az orrába a papírcsíkot. Kérdeztem: Dobro? Mondta: Da. És ezzel el is zúzott kölnit venni otthonra anyunak. Teljesen fantáziátlan, töketlen hapsi volt ajándékokban, bezzeg a szarvasok, meg a mangalicák feltüzelték.
Bolyongtam, bolyongtam és arra gondoltam, hogy hát milyen nő is vagyok én, hogy nem vetem bele magam a vásárlásba. Végül is kiderült, hogy a fizetésem már megjött, sőt, egy anyai ígéretet is kaptam, hogy a Mikulás és a Jézuska pénzén vehetek magamnak egy télikabátot is. És akkor éreztem, hogy eljött az én időm. Szarabbnál szarabb nagyon márkás boltokban tévelyegtem, semmilyen faszányosan csinos, nőies, ámde mégis bélelt télikabátot nem láttam, de aztán egyszer csak szembejött a bolt: kicsi, nem hivalkodó, semmi brand és egy elég csinos próbababatorzón ott feszült a Kabát. És nevetségesen olcsón. Rámugrott. Mivel olcsó volt, gondoltam, hogy akkor felugorhat rám még egy szexi magassarkú csizma is - ez is meglett. És még így is bőven benne maradtam a keretben. Oh, hát semmi vész! Akkor jöjjön valami cuki gatya - na ilyet nem találtam, de vásároltam egy csomó kurva jó felsőt. És elégedett voltam, nagyon. Egyedül sétáltam el a szállodába, láttam mások is jönnek vissza a csoportból, pl. hatalmas játékbilliárddal a hónuk alatt. Besajtolódtunk a liftbe.
Este a muskétásoknak bemutattam szerzeményeimet, nagyon gratuláltak hozzá. Én próbáltam hangsúlyozni, hogy ez mind nem az én pénzem, hanem mama, mert valahogy olyan kínosan éreztem magam, nem is tudom mitől, hogy nem higgyék, hogy én vagyok a gazdag nyugat-európai támogató, adományozó, megafaszom...(Ezzel kapcsolatosan már voltak nem kellemes élményeim ugyanis.)
Szóval úgy döntöttem hát, hogy korszerűsítem magam: új kabi, új csizma, új felsők, a már régebben hajamra ömlött, elbénázott vörös hajfesték, nyakláncok és fülbevalók, smink, de valami még hiányzott. Bámulván magam a tükörben rájöttem, hogy a teljes korszerűsítés akkor mehet csak végbe, és akkor válhatok korunk elvárása szerint is fasza csajjá, ha 3 centivel arrébb rakom a választékom. Nos, megtettem. Egy fésűvonás, és így. Mindjárt más. Most már fasza nő vagyok, kár hogy másnap megint valami sáros biofarmos, mangalicás tanyára megyünk, így minden új szerzemény bentmaradhatott a szatyorban és majd Budapest élvez engem bennük. Vagy még a körmömet is ki kellene festeni a Bétől két éve kapott vadító bordó körömlakkal?