Egy öreg hölgy

Egy öreg hölgy átszólt a szemközti lakásból, bizonyos Sz-né a régi irodánk házában, miközben mi kint dohányoztunk a gangon, hogy menjünk már oda. Ezt a nőt vagy inkább nénit már láttam a negyedikről turkálni a ház udvarán a szemeteskukákban, majd feljönni liften a belvárosi 4. emelti V. kerületi lakásába.
Odamentem. Nagyon szerette volna kinyitni az ajtót, de nem tudta, mert a járókeretébe mindig beleütközött. Aztán végre sikerült és láttam, hogy a kezein felvágott ereken alvadt vér kb. az ujjhegyétől a könyökhajlatig. November 2. volt. Mintha mi sem történt volna, úgy beszélt velem, tisztán, értelmesen. Kérte, hogy hívjam fel a Cukor utcai Fidesz irodából Dr. J-nét. Mondtam, inkább orvost hívnék, de ő a fideszes alpolgármesterasszonyhoz ragaszkodott, - mint később megtudtam. Annyira abszurd volt a helyzet. Egyszerűen nem is hívtam orvost, mert olyan bizonyosságot láttam a néniben, hogy tudja, mit akar.
Mikor visszamentem kollegáimhoz és elmeséltem a sztorit, mondták, hogy tegnap, azaz november 1-én egy kézzelírott végrendeletet találtak az ajtón, meg egy kis pénzt, hogy használjuk jó dolgokra, segítsünk másokat belőle. Becsöngettek mindehova, megtalálták a nénit is, aki akkor már nem nagyon volt magánál és kihívták a mentőt, gondolom rendbe tették, de ő nem ment el velük. A pénzét meg a kézzelírott végrendeletét visszakapta. A szomszédok mesélték, hogy senkivel sincs beszélőviszonyban, a fiát kitagadta. Szegényt nem hagyták a kollegáim halották napján meghalni...

Én meg a következő nap kapcsolódtam bele ebbe a történetbe. Mondta is nekem a néni az ajtóban, hogy "Nem tudom, micsoda vérem van nekem, egyszerűen megalvad, nem folyik ki...Nahát...". Azóta felvilágosítottak arról, hogy a melegvizes kád mindenképpen szükséges egy tuti érfelvágós öngyilkossághoz.

Megnéztem hát a FIDESZ honlapját - azt hiszem ilyet még életemben nem tettem és felhívtam az egy darab központi irodát, alias Nemzetek Házát vagy valami ilyesmit. Nem tudtam, hogy így hívják a FIDESZ irodát. Ott megadták a Cukor utcai FIDESZ iroda számát, ahol is egy nagyon szépen bugó hangú fiatalember megadta J-né számát az önkormányzaton. Nem vették fel. Majd megadta a mobilját is. Utólértem a nőt, elregéltem neki a problémát és azonnal intézkedett. Még csak nem is volt meglepődve, én igen. Ez tök jó, hogy helyi politikusaink - valószínűleg pártállástól függetlenül - ilyen szinten direkt kontakban vannak a helyi lakosokkal és első a segítség! Láttam is, hogy később jött két nő – talán valami szociálismunkások… Azóta nem tudom mi van a nénivel, de láttam, becsöngetett hozzá a postás, mi meg elköltöztünk.